Az előzmény:
2015.nyara - Deteken az alpolgármester fia különös kegyetlenséggel agyonvert egy kölyökkutyát.
Az eset 2016. januárban látott napvilágot, és országos méretű felzúdulást váltott ki az emberekből. Pedig az állatkínzás mindennapos jelenség hazánkban. A deteki ügy nem a kezdete volt a felháborodásnak, hanem az utolsó csepp a pohárban. Miért épp ez, miért épp most? Mert most lett elég.
Január elseje van. Ülök a számítógép előtt és figyelem az eseményeket a "Szilveszteri Állatmentő Ügyelet" és egyéb állatvédelmi szervezetek oldalait. Tegnap éjjel kimaradtam belőle, önző módon a bulizást választottam. Nézem az oldalakat, megint többszáz eltűnt, rémületében elszökött állat. A szerencsésebbek már otthon vannak, néhányan pedig nem voltak szerencsések és halálukat lelték. Értetlenkedek. MIÉRT TÖRTÉNIK MEG EZ MINDEN ÉVBEN???
Néha nehéz a reggel... Nap, mint nap felkelni és harcba indulni az életért, a családodért, az állatokért... vagy bármiért, ami neked fontos. Minden nap küzdened kell.
Ez a nap más volt.Legalábbis számunkra mindenképp.
2015.02.19.
Épp indulóban voltunk az állatkórházból, amikor az egyik gyepmesteri telepről behoztak egy kutyát. Ahogy benéztem a boxba, azt láttam, hogy minden csupa vér, és a szinte még kölyök kutyának eltűnt a fél arca, a lyukon keresztül lehetett látni a fogsorát.
Úristen, mi történhetett szegénnyel? - gondoltam magamban, de már kaptam is a választ. Az egyik gyepmesteri telepen, amelyen fiatal kora ellenére sínylődött, megtámadták a társai. A szomszédos kennelből átnyúltak érte. Carmen egy igazi hős, egy túlélő...aki harcolt, és bár a pofikája bánta, kiszabadult a gyilkos szorításból. Végződhetett volna rosszabbul is, sokkal rosszabbul. Például ha nem az arcán kapják el, hanem az oldalán és úgy próbálják meg áthúzni magukhoz a rácson...akkor valószínűleg végzetes lett volna. Akkor szó szerint kibelezték volna szegényt.
Hogy fordulhatott ez elő? Sajnos nem egyedi eset. Ezt eredményezi a túlzsúfoltság, legyen szó akár menhelyről, vagy gyepmesteri telepről. A kutyák kennelen belül hierarchiát építenek, a szomszédos kennelekkel azonban más a helyzet. Mindenki próbálja védeni a saját területét, harcol a saját kis életéért, és mindenki más ellenséggé válhat, akitől óvni kell azt a keveset is, ami jut. Ha az egymás melletti kennelek nincsenek biztonságosan elválasztva, ilyen és ettől durvább esetek is előfordulhatnak.
Ezért, amikor egy menhely azt mondja, hogy teltház van és nem tudnak több állatot fogadni, ne köpködjétek őket. Jusson eszetekbe, hogy a túlzsúfoltság életekbe kerülhet.
Carmen szerencsére túlélte a támadást és felépült a sérüléseiből. Már ő is új családjánál lakik.
PCAS Állatmentés: Carment megtámadták társai
2015.02.13.
Debrecenben a Pulisok (Puli Állatvédő Egyesület) várnak minket egy lelőtt kutyával. Elképzelni se tudtam, hogy ez mit jelent. Bárcsak sose kellett volna ilyet látnom!
Előzetesen annyit tudtunk, hogy van egy anyakutya, akit egy építési területen találtak és nem tud mozogni. Kórházba került Debrecenben, ahol megállapította a röntgen és a gerincfestés, hogy combon és gerincen lőtték. . Nemrég fialhatott, de a kölykei nincsenek meg.
Amikor odaértünk a megbeszélt helyre, szinte kővé váltam. Soha előtte nem láttam ilyen könyörgő barna szemeket... mintha üvöltötték volna : "Segítsetek rajtam!". Érezni lehetett a bűzt, ami a szerencsétlenből áradt, a hüvelye váladékolt, a hátsó lábai nem mozogtak. Átvettük és kórházba vittük, ahol kiderült, hogy a lövések olyan helyen találták el, hogy valószínűleg többé nem fog tudni a hátsó lábaira állni, nem tud egyedül vizeletet üríteni, a székletürítést pedig nem tudja kontrollálni. Ha ez még mindig nem lenne elég, az ultrahang azt is kimutatta, hogy a méhe tele van cisztával és gennyes méhgyulladása is van.
Mennyi szörnyűséget kellett megtapasztalnia ennek a kb.7-8 éves édes kislánynak. Gondoljatok bele! Ti mit éreznétek a helyében? Mit éreznétek, ha elvennék a gyerekeiteket, lelőnének és otthagynának meghalni? Mert akik tették, ezt akarták, hogy meghaljon. De annyi könyörületesség már nem volt bennük, hogy ha már lelövik, úgy lőjék, hogy ne szenvedjen többet. Nem csak a halálát akarták, hanem azt is, hogy szenvedjen.
Szerencsés, hogy nem halt meg és időben jött a segítség. És bár nagy valószínűséggel soha nem fog tudni járni, felgyógyult testi és lelki betegségeiből, és jelenleg boldogan él. Boldog, mert él. A Fortuna nevet kapta.
PCAS Állatmentés: Fortuna - Gerincen lőtt kutya - az emberi aljasság újabb áldozata
2014.11.15. Bejelentés érkezett, hogy a lőtérnél 2 hete két kölyökkutya retteg. A bejelentő - más környéklakókkal együtt - etették őket, de a bizalmukba nem tudtak férkőzni. Mire kiértünk, addigra az egyik kölyök eltűnt.
Sötétben és hidegben érkeztünk a bozóttal benőtt erdősávhoz, lehetetlen küldetésnek tűnt akkor megtalálni a kis fehéret. Kerestük, hallottuk, de nem láttuk. . Találtunk egy zöld műbőr táskát, ami a szerencsétlen egyetlen menedéke volt, az ő lakása. Mellette némi étel. Legalább nem éhezik.
Mivel esélyünk sem volt akkor este befogni, másnap visszamentünk. Hatalmas terület, vadregényes környezet. Több, mint 1 órán át vártunk és figyeltük a mozgását. A bejelentők ügyes segítségével végül bódításos módszerrel sikerült megfogni az elvadult kiskutyát. Morgott, rettegett. Azonnal a kórházba szállítottuk. Mondhatni a szokásos: bolhák, férgek, kullancsok a kicsi testben. A Weiss ( Fehér) nevet kapta.
Weiss sokáig nem értette mi történik vele, napokba telt, mire úgy döntött felhagy a morgással és beilleszkedik a kutyatársai közé az új szállásán. Idővel gyönyörű, hófehér kutyává cseperedett, és gazdikat is talált. Ő megmenekült. A testvéréről később sem kaptunk hírt.
Magyarországon statisztikák szerint közel 1 millió kóbor állat van. Egymás után születnek a felesleges szaporulatok. Miért? Állatot tartani felelősség. Igen, költségekkel jár. Nem is kevéssel. Nemcsak etetni kell. Nem győzzük hangsúlyozni az ivartalanítás fontosságát. Az ivartalanítással nem csak a saját kutyád életét hosszabbítod meg és teszed könnyebbé, hanem megmented sok-sok ártatlan, nemkívántként világra jövő állat életét is.
Óriási tévhit, hogy a szuka kutyáknak legalább egyszer szülni kell, vagy az, hogy a kanokat nem kell ivartalanítani. Ha ezt bármilyen formában támogatod, a szaporítást támogatod . Ha a szaporítást támogatod, könnyen bűnrészessé válhatsz állatkínzásban.
Gondoltad volna?
Az Állatvédelmi Törvény szerint: állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása
Légy felelős állattartó és ivartalaníts! Ne kelljen állatoknak az utcára kerülnie ... mert sajnos nem mindig jön segítség.... vagy ha jön is, már későn.
Weiss története: PCAS Állatmentés: Weiss befogása
2000. november 27.-én Nyíregyházán megalakult a PCAS Állatmentő Egyesület, teljes nevén a Pet's Care Környezetvédő és Állatmentő Segélyegyesület. Az eredeti cél - mint minden más állatvédő szervezetnek is - a gazdátlan állatok gazdához juttatása volt.
Majd 2010-ben fordult a kocka és azóta a PCAS gyepmesteri telepeken altatásra váró,valamint balesetes és bántalmazott állatok mentésére specializálódott. Csak az elmúlt 5 évben közel 3000 esélytelennek adtak új esélyt az életre. Ez idő alatt országosan is ismertté váltak, szinte bárhova segítő kezet nyújtanak Magyarországon, ha hívják őket. Ha másnem kapcsolataikkal, oktatással, egy jól kidolgozott és működőképes rendszer megismertetésével segítenek. A magyarországi szervezetük - beleértve az állandó segítőket és ideiglenes befogadóikat - összesen 12 tagot számlál. Emberfeletti munkájukat külföldi segítőikkel szervezik, a mentett kutyáik örökbeadásait egy jobb élet reményében szintén (elsősorban) külföldre preferálják, szigorú kontroll rendszerrel. (Azt hiszem, aki ismeri a magyar átlag állattartási kultúrát, az inkább támogatja, sem mint elítéli a külföldre történő örökbeadást. )
Az állatok mentése és örökbeadása mellett óriási hangsúlyt fektetnek az oktatási programokra is. (Ezekről később részeletesebben).
Rengeteg rosszindulatú és hamis vád éri őket, de azt hiszem ez az állatvédelemben mindennapos. Ők mégis mennek, hajtanak és életeket mentenek. Számomra megtiszteltetés, hogy ismerhetem őket, hogy tőlük is tanulhatok. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT PCAS!!!
Lássuk hogy emlékezett a PCAS megalakulásuk 15.évfordulóján:
Állatvédőr lettem.
2014-ben az interneten kutakodva teljesen véletlenül akadtam rá az Országos Állatvédőrség Alapítvány által szervezett állatvédőr tanfolyamra. Mivel mindig is érdekeltek az állatok, és szerettem volna segíteni nekik, nem volt kérdés, ezt a tanfolyamot nekem találták ki.
A tanfolyam elvégzése után hatalmas álmot szövögettem - akkor még nem ismerve a körülményeket - a környezetemben lévő állatvédelmi szervezetek összefogását. Ez az álom igen gyorsan utópisztikussá vált... vagy inkább mondjuk úgy, lehetetlenné.
"Mondd, te kit választanál?"
Igyekeztem felvenni a kapcsolatot mindegyik szervezettel. Hamar kiderült, összefogásról szó sem lehet. Az okokat nem fejtegetném, nem is igazán értem, hisz tulajdonképpen mindenkinek más a profilja. Van aki menhelyet üzemeltet, van aki a szervezett ivartalanításokra szakosodott, van aki gyepmesteri telepekről menti a halálra ítélteket. Az biztos, együtt nagy dolgokra lennének képesek.
Meg kellett tudnom melyik szervezet az, ahol befogadnak és akiktől a legtöbbet tanulhatom. Hisz rengeteg feladat és tanulnivaló vár még rám, mondhatni teljesen kezdő vagyok. Kezdő, de lelkes. Végül adta magát a helyzet.