Az előzmény:
2015.nyara - Deteken az alpolgármester fia különös kegyetlenséggel agyonvert egy kölyökkutyát.
Az eset 2016. januárban látott napvilágot, és országos méretű felzúdulást váltott ki az emberekből. Pedig az állatkínzás mindennapos jelenség hazánkban. A deteki ügy nem a kezdete volt a felháborodásnak, hanem az utolsó csepp a pohárban. Miért épp ez, miért épp most? Mert most lett elég.
És talán azért, mert először keveredett politika egy állatkínzásos esetbe.
A jelenlegi probléma a joggyakorlatban Magyarországon:
Magyarországon az állatkínzást jelenleg is bünteti a törvény. Sokan nem tudják, hogy bizony az is állatkínzásnak minősül, ha valaki kiteszi, elhagyja vagy elűzi állatát. A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv szerint:
- §(1) Aki
a)gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,b)gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a)az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b)több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
A törvény jól hangzik. A probléma a joggyakorlatban van. A jog az állatot tárgyként kezeli, és bevett gyakorlat, hogy a 2-3 éves büntetési tételes bűncselekményeket elsőkörben (tehát ha nem büntetett előéletű az elkövető vagy nem csatlakozik a cselekményhez más bűncselekmény elkövetése is) csak pénzbüntetéssel vagy felfüggesztett büntetéssel „jutalmazzák”. Ez kevés.
Szinte érthetetlen, hogy a magyar hatóságok miért nem veszik komolyabban az állatkínzásos eseteket. Több kutatás is kimutatta, hogy az állatbántalmazások az emberre veszélyes bűncselekmények előfutárai. Amerikai kutatások szerint a családon belüli erőszak elkövetőinek 88%-a előzőleg állatkínzás miatt állt a bíróság előtt. De több sorozatgyilkos, gyilkos, pedofil és egyéb más erőszakos bűncselekményt elkövető ember is az állatokkal kezdte. Dr Csányi Vilmos etológus professzor, pszichológiai kutatásokon alapuló szavait idézve: “Aki kutyát kínoz, emberre készül”.
Ezért amikor azzal a támadással szembesülünk mi állatvédők, hogy miért foglalkozunk mi az állatokkal, hisz az országban rengeteg gyerek és felnőtt is segítségre szorul, igyekszünk megértetni mindenkivel,hogy az állatvédelem közvetett módon az emberek védelméről is szól. De ehhez kell az összefogás, és hogy végre Magyarországon meghallják a mi hangunkat is, a miénket, a hangtalan áldozatok hangos szavait!
2016. FEBRUÁR 20.- Az összefogás ideje - "EGYÜTT EGY KÖZÖS ÜGYÉRT! EGYÜTT AZ ÁLLATKÍNZÁS ELLEN"
2016.február 20.-án valami elkezdődött. „Együtt egy közös ügyért! Együtt az állatkínzás ellen” néven országos összefogás valósult meg több mint 100 állatvédelmi szervezet és sokezer állatvédő és állatbarát ember részvételével. A budapesti megmozdulás mellett több vidéki városban is szimpátiatüntetést, illetve megemlékezést tartottak, így velük együtt valóban kb. nyolcezerre tehető a létszám. A rendezvény célja az állatkínzásért kiszabható büntetések súlyosbítása, vagyis hogy végre letöltendő börtönt kapjon az, aki állatot bántalmaz.
Volt szerencsém résztvenni a budapesti rendezvényen. A találkozó 13.30-kor volt a Nyugati téren, ami 14.00-ra meg is telt több ezer kék sálas állatszerető emberrel. Mindenhol táblák, molinók, feliratok, plakátok hirdették azt, hogy elég volt. Szükség van változtatásra, és képesek vagyunk összefogni egy nemes ügyért. A Nyugati térről a Parlament elé vonultunk, ahol már látszott, hogy nem vagyunk kevesen. Én kb. 4000-re saccolnám a résztvevők számát. Megkezdődtek a beszédek. Összefoglaló: itt.
Átadásra került az állatkínzások büntetésének súlyosbításáról szóló, állatvédelmi szervezetek által ajánlott, jogászok által kidolgozott törvénymódosító javaslat is, melyet Horváth István, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke vett át. Több ismert személy is velünk volt a rendezvényen, több zenekar pedig már előzőleg, videoüzenetekben biztosította támogatásáról a résztvevőket. (Nem írok neveket, mert nem szeretnék kihagyni senkit.) Megható volt látni, hogy ennyien eljöttek, hogy az állatok védelméért mekkora összefogás jött létre, és bizony még az olyan „ősellenségek”, mint az újpestiek és a fradisták is együtt vannak ott a közös ügyért.
Számomra hatalmas élmény volt látni azokat a szervezeteket és tagjaikat, akiknek munkáját követem és csodálom, és személyesen is megismerkedni azokkal a „bajtársaimmal”, akikkel nap, mint nap együtt dolgozunk a közösségi oldalakon, pedig még sohasem találkoztunk.
Azt hiszem mindannyian köszönettel tartozunk a szervezőknek és rendezőknek az esemény megvalósulásáért, és köszönet illet mindenkit, aki eljött, vagy aki nem tudott testben ott lenni, de lélekben velünk volt. Bárcsak legközelebb egy vidámabb téma miatt gyűlhetnénk össze ennyien, együtt egy közös ügyért!
